Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Helytörténet

Történet kronológia i.e. 1500-tól

(részlet a "Kecskemét történeti kronológja i.e. 1500-tól" c. könyvemből)

i.e. 1500 körül                 A Czollner téren feltárt urna-temető tanúsága szerint a bronzkorszakban már éltek itt emberek. Az itt lakók az úgynevezett vatyai csoporthoz tartoztak.

 

8.jpg

 

                                                 Lázár deák 1528-as térképrészlete

i.e. 200-300.                   A jazig-szarmaták sűrűn megszállják a környéket. Feltevések szerint a vidéken állt Partiscum, az ókori írók által emlegetett híres város. Erre utalnak a Mária városban talált leletek.i.u. 568-800.  A hatalmas birodalmat alkotó avarok uralják a két folyó közét. Érdekes avar sírokra bukkantak a Piarista Gimnázium építésekor.

896.                                A szomszédos Alpár mezején a magyarok legyőzték Zalán bolgár fejedelmet.

Anonymus szerint Szer környékén Árpád vezérletével gyűlést  tartott a honfoglaló magyarság. A vezérek vérszerződését  ábrázolja a Polgármesteri Hivatal dísztermében Székely Bertalan festménye.

1075.                              I. Géza király a Felső-Alpár (ma Lakitelek) környéki szőlődombokat a garamszentbenedeki bencés apátságnak adományozza.

1241.                              Pest felé törekvő Benzsák tatár vezér serege a Duna-Tisza közét és vele Kecskemétet, teljesen feldúlja.

1271-75.                            Hiteles oklevelek tesznek említést egy Kecske (Gechke, Guechke) megyéről illetve ennek comeseiről.[1]

1352. június 1                 A budai káptalan jelentése arról, hogy Karla Jánost Ágasegyháza birtokába beiktatta.

1353.                              Nagy Lajos király Budán kelt oklevelében először fordul elő

                                      Kecskemét neve. A király hívének, Karla unokájának juttatja Ágasegyháza elhagyott földjét.

                                      Az oklevél a várost possessionak, helységnek említi.

foter-regen.jpg

                                                   Kecskemét főtere Anno...

1368.                              A margitszigeti apácák számára rendezett határjárás említésekor Kecskemétet oppidum seu villa-nak jelölik.[2]

1368. október 2.             Ceglédet Nagy Lajos és édesanyja az óbudai apácáknak adja. A Talfája erdő közös használatával kapcsolatban említi Kecskemétet is: oppidumnak, mezővárosnak nevezi.

1382.                              Erzsébet királyné birtokában van a város.

1391.                              Először szerepel Kecskemét királynői birtokként; a budai káptalan oklevelében.

1400 körül.                     Kecskemét 3-4.000 fős lakosú.

A legrégibb kecskeméti épületet, a volt ferences templomot ebben az időben emelték.

1415.                              Borbála királyné birtokában van a város.

Ez évben kelt oklevelében a királynő Kecskemétet civitas nostra- nak nevezi.[3]

1423.                              Zsigmond király védlevele (melyet a szabadszállási és buzdánszállási kunok részére adott ki) Kecskemétet oppidum nostrum-nak nevezi.

1424.                              Ez évben kelt oklevél oppidum seu civitas- nak említi    Kecskemétet.

1433                               Magyarországi utazása alkalmával írja Kecskemétről Bertrandon de la Brocquére “ hol a lovak vadállatokhoz hasonlóan egészen szabadon élnek, egymást éri a ménes “.

1439.                              Erzsébet királynő 2500 aranyforintért -vámjával együtt- zálogba adja a Káthay testvéreknek. A királynő az elzálogosító levélben oppidum nostrum- nak nevezi Kecskemétet. A város határát azonban sohasem szabdalták jobbágytelkekre: a város mint testület, mint jogi személy tárgyalt a földesúrral. A tanács        mindenkor maga igazgatta a város ügyeit.

1445.                              Gutari Nagy László zálog címen igényt tart Kecskemétre.

1449.                              Hunyadi János kormányfő is megfordul a városban.

1452.                              Péró Jánosnak, a város sóraktári felügyelőjének adományozzák a várost.

1456.                              Hunyadi Lászlóra és Hunyadi Mátyásra száll a város.

(Péró János a kormányzó sójavadalmai körül 5000 arannyal nem tudott elszámolni, és ennek biztosításául Kecskemétet kötötte le zálogul.)

Kecskemétet a két Hunyadi 5000 Ft értékben Lábatlan János Csongrád-megyei főispánnak adja át, mint előbb V. László, majd 1458-ban Mátyás, mint király megerősíttetett.

                                      Ezután Péró János özvegye és fia Gergely 5000 aranyért visszaváltja a várost.

foter-1872.php.jpg

Főtér 1872


[1] Várairól, illetve vármegyék ispánjairól

[2] mezővárosnak, illetve mezőgazdasággal foglalkozó környék központjának jelölik.

[3] Jómódú, polgári város

A közölt írásom, és az oldalon található képek másolásához, felhasználásához az engedélyem szükséges!

 


 

A lap tetejére